⛵ Donau, Ungarn: Kimle (Szigetköz)

[Amndris]

⛵ Donau, Ungarn: Kimle (Szigetköz)

Kimle (deutsch: Kimling, kroatisch: Kemlja) ist ein Dorf im Kreis Győr-Moson-Sopron, im Bezirk Mosonmagyaróvár.

Kimle (Kemlja auf Kroatisch, Kimling auf Deutsch) liegt neben der Autobahn 1, an beiden Ufern der Mosoni-Donau, etwa 10 Kilometer südöstlich von Mosonmagyaróvár und 30 Kilometer nordwestlich von Győr. Es entstand 1966 durch den Zusammenschluss der vier benachbarten Siedlungen Horvátkimle, Magyarkimle, Károlyháza und Novákpuszta und in seiner heutigen Form 2002 durch die Abspaltung von Károlyháza.

Archäologische Funde belegen, dass das Gebiet des Dorfes schon Tausende von Jahren vor der Eroberung besiedelt war. Rund um die Kirche in Horvátkimle wurden Fragmente römischer Gefäße und Terrasigillaten gefunden – möglicherweise könnte dort ein römischer Wachturm gestanden haben. Die Ortsnamen zeugen von der Anwesenheit der slawischen Bevölkerung hier. Die Linguistik hält den slawischen Ursprung sowohl von Novák (= neues Volk, neue Siedler) als auch des Ortsnamens Kimle für erwiesen. Die erste urkundliche Erwähnung von Kimle in der Form ,,Kamana" kann mit dem Wort Stein in slawischen Sprachen in Verbindung gebracht werden. Andererseits leitet die örtliche mündliche Überlieferung den Namen des Dorfes vom Wort ,,Spion" ab und besagt, dass ,,hier während des Turf-Systems die Spione des Feindes spionierten". Die erste Erwähnung von Novák stammt aus dem Jahr 1210: Die Siedlung, die bis dahin zum Kreis Győr gehörte, wurde von II. gegründet. András schenkte es dann Palatine Poth, dem Häuptling von Moson.

Die Besitzer der Siedlungen wechselten oft: Novák gehörte zum Gut Héderváry, während unter den bekannteren Besitzern von Kimle die Namen der Familien Seide, Tankházi und dann der Nagylucsei erwähnt werden können. Zu Beginn des 16. Jahrhunderts gründeten Nagy und Die beiden Kimles werden durch ein kleines Präfix unterschieden. Beide wurden während des Türkenfeldzugs gegen Wien im Jahr 1529 zerstört. Danach siedelten ihre Grundbesitzer in beiden Dörfern Kroaten an. Die Kroaten von Kimle datieren diese anhand einer burgenländischen Urkunde auf das Jahr 1534, neueren Forschungen zufolge ist es jedoch wahrscheinlicher, dass die Installation erst Mitte der 1540er Jahre erfolgte. Aufgrund der neueren Zerstörungen im 17. Jahrhundert wird im Kirchenbesuchsbericht von 1659 das spätere Horvátkimlé als ,,Puszta Kémlye" erwähnt. Dieselbe Quelle beschrieb die dem Erzengel Michael geweihte Kirche des Dorfes, deren Pfarrer damals János Terbus war; während in ,,Bellsző Kémlyen", wo hauptsächlich Calvinisten lebten, der Prediger György Verboi war. Den ersten Schulmeister kennen wir namentlich aus dem Jahr 1680: György Strigovsich unterrichtete die Kinder beider Dörfer. Weitere kroatische Siedler kamen um 1685 aus Muraköz, aus der Region der Flüsse Drau und Save. Bereits 1696 als ,,Horvath Kemle", bzw Zwei von Katholiken bewohnte Dörfer werden als ,,Tulso sive Magyar Kemle" erwähnt und behalten diesen Namen bis zur Wiedervereinigung.

Der kroatische Charakter von Horvátkimle blieb im 18. Jahrhundert erhalten, während Magyarkimle begann, ungarisch zu werden. Um 1767 Magyarkimlére rk. Aus Bayern wurden Deutsche angesiedelt, die um 1800 bereits die Hälfte der Bevölkerung ausmachten. Im Jahr 1796 schrieb András Vályi über Magyarkiml Folgendes: ,,Seine flache Grenze ist nicht groß, es hat zwei Senken, in denen die Herbst- und Frühlingsfrüchte erträglich wachsen, seine Wiesen und Weiden sind dürftig, sein Wald ist auch mit Büschen bedeckt, Märkte in." Magyar-Óvár", während über Horvátkiml: ,,róna Földgye produziert zwei Kulturen Weizen und Gerste, meist doppelt so viel Weizen und Gerste, sowie Wälder und Weinberge, von denen die meisten ihre Nahrung durch Transport und Handel verdienen."

Kimle (németül: Kimling, horvátul: Kemlja) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.

Kimle (horvátul Kemlja, németül Kimling) az 1-es főút mellett, a Mosoni-Duna két partján fekszik, Mosonmagyaróvártól délkeletre mintegy 10 kilométer és Győrtől északnyugatra 30 kilométer távolságra. 1966-ban jött létre négy környékbeli település, Horvátkimle, Magyarkimle, Károlyháza és Novákpuszta egyesítetésével, a mai formájában pedig 2002-ben, Károlyháza kiválásával.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a falu területe már évezredekkel a honfoglalás előtt lakott hely volt. A horvátkimlei templom környékén római edénytöredékek és terra sigillaták kerültek elő – ott talán egy római őrtorony állhatott. A helynevek a szláv lakosság ittlétéről tanúskodnak. A nyelvtudomány mind a Novák (= újak, új telepesek), mind a Kimle helynév szláv eredetét bizonyítottnak véli. Kimle első okleveles említése ,,Kamana" alakban a kő szóval hozható összefüggésbe a szláv nyelvekben. A helyi szájhagyomány viszont a kémles szóból származtatja a falu nevét, mondván, hogy ,,innen lesték az ellenség kémeit a gyepűrendszer idején". Novák első említése 1210-ből származik: az addig Győr vármegyéhez tartozó települést II. András ekkor adományozta Poth nádornak, a mosoni főispánnak.

A települések birtokosai gyakran változtak: Novák a Héderváry-uradalomhoz tartozott, míg Kimle híresebb birtokosai közül a Seide, a Tankházi, majd a Nagylucsei család neve említhető. A 16. század elején Nagy-, ill. Kis- előtaggal különböztetik meg egymástól a két Kimlét. Az 1529. évi, Bécs elleni török hadjárat során mindkettő elpusztult. Ezt követően a földesuraik mindkét faluba horvátokat telepítettek. Ennek az időpontját a kimlei horvátok egy burgenlandi oklevél alapján 1534-re teszik, az újabb kutatások szerint azonban valószínűbb, hogy a telepítés csak az 1540-es évek közepén történt. Az újabb, 17. századi pusztítások miatt az 1659. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv a későbbi Horvátkimlét ,,Puszta Kémlye" néven említi. Ugyanez a forrás leírta a falu Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomát, melynek plébánosa ekkor Terbus János volt; míg ,,Bellsző Kémlyén", ahol főként kálvinisták laktak, a prédikátor Verboi György. Az első iskolamestert név szerint 1680-ból ismerjük: Strigovsich György mindkét falu gyermekeit oktatta. Újabb horvát betelepülők 1685 táján érkeztek a Muraközből, a Dráva és a Száva vidékéről. 1696-ban már mint ,,Horvath Kemle", ill. mint ,,Tulso sive Magyar Kemle" említik a katolikusok lakta két községet, és ez is marad a nevük az egyesítésig.

A 18. században megmaradt Horvátkimle horvát jellege, Magyarkimle viszont magyarosodni kezdett. 1767 táján Magyarkimlére rk. németeket telepítettek Bajorországból, akik 1800 felé már a lakosság felét alkották. Vályi András 1796-ban ezt írta Magyarkimléről: ,,sík határja nem nagy, két nyomásbéli, mellyen az őszi és tavaszi vetés tűrhető módon meg terem, réttye és legelője tsekély, erdeje is tsak bokros, piatzok Magyar-Óváron", míg Horvátkimléről: ,,róna földgye két nyomásbéli, leg inkább kétszeres búzát, árpát terem, réttye, erdeje, szőleje nints, nagyobb részént fuvarozással és kereskedéssel keresik élelmeket".

[Amndris]

⛵ Donau, Ungarn: Kimle (Szigetköz)

[Amndris]

⛵ Donau, Ungarn: Kimle (Szigetköz (Herbst))

[Amndris]

⛵ Donau, Ungarn: Kimle (Szigetköz (Kettőskereszt))

Kimle, Kettőskereszt erinnert an Trianon

Das auf dem Pfeiler der alten Mosoni-Donau-Brücke angebrachte Doppelkreuz ist ein würdiges Denkmal für das Friedensdekret von Trianon vor 95 Jahren, das bis heute das Schicksal des Landes besiegelte.

Kimle, Kettőskereszt emlékeztet Trianonra

A Mosoni-Duna öreg hídjának a pillérére állított kettőskereszt méltó emléket állít a 95 évvel ezelőtti, az ország sorsát máig megpecsételő trianoni békediktátumnak.